V�r�sbegy� papag�j

Elterjed�se: D�l Ausztr�lia

Hossza: kb. 20 cm hossz�

Felismer�s�k:A h�m fels� r�sze z�ld, arcr�sze k�k, nyaka �s melle piros , hasa s�rga, sz�rnya k�k

A n�st�nyen nincs v�r�s jel, az arcr�szen nem olyan �l�nk �s nem olyan kiterjedt a k�k sz�n, a hasa z�ldess�rga.

A fiatal �llatok a n�st�nyre hasonl�tanak, azonban az arcr�sz er�sebb k�k sz�n�nek k�sz�nhet�en, valamint a mellr�sz�n tal�lhat� piros tollak miatt a fiatal h�meket meg lehet k�l�nb�ztetni a n�st�nyekt�l.

A d�li, bels�-ausztr�liai sz�raz vid�keken a v�r�sbegy� papag�j igen ritka. �lettere k�l�nb�zik legk�zelebbi rokon�t�l, az �kes papag�j�t�l, ugyanis f�leg a sz�raz eukaliptuszerd�kben �s cserj�s ak�cosokban �l. A sz�raz ter�letek lak�ja a p�rosod�si id�szakon k�v�l nom�d �letm�dot folytat. Az �kes papag�jhoz hasonl�an a v�r�sbegy� papag�j p�rosod�si id�szaka is a szeptember �s december k�z�tti h�napokra esik.

N�hony �vvel ezel�tt mlg abszol�t ritkas�gnak sz�m�tott ez a papag�j.a c�ltudatos teny�szt�i rendelkez�sek seg�ts�g�vel azonban r�vid id� alatt siker�lt stabil �llom�nyt fel�ll�tani ezekb�l a gy�ny�r� madarakb�l. Manaps�g ez a papag�j mindennapos jelens�g a mad�rbar�tok kalitk�iban.Nyugodt mad�r, amely a nap legnagyobb r�sz�ben mozdulatlanul �cs�r�g,,kifejezetten akt�vv� v�lik azonban sz�rkeletkor.Ide�lis mad�r kezd�k sz�m�ra is, mag�nyosan azonban nem c�lszer� tartani.

Csak�gy, mint a m�sik 2 eml�tett faj eset�ben, a teny�szt�k egy ideje m�r szinte kiz�r�lag mut�ns madarakkal foglalkoznak,amelyek azonban sz�nek tekintet�ben nem tudj�k felvenni a versenyt az eredeti sz�n� egyedekkel.