Elterjed�s: Eur�p�ban, �szak-Afrik�ban �s Elõ-�zsi�ban k�lt.
Haz�nkban mindenfel� elterjedt, ahol f�szkel�sre megfelelõ helyet tal�l.

F�szkelõhely: Elsõsorban az idõsebb lomberdõket kedveli. Minden olyan �lõhelyen k�lt, ahol a sz�ncinege is megtal�lhat�. Kisebb sz�mban megtelepszik gy�m�lcs�sben, v�rossz�li kertben, parkban �s �rt�ren is.

K�lt�si idõ: Az elsõ toj�sokat �prilis elej�n, �ltal�ban n�h�ny nappal kor�bban rakja mint a sz�ncinege. Egy-egy ter�leten a p�rok egyszerre kezdik a k�lt�st. A popul�ci� kisebbik r�sze m�jus v�g�n, j�nius elej�n m�sodszor is k�lt.

F�szkel�s: A sz�n- �s a k�k cinege k�z�s �lõhely�n a f�szkel�si helyek�rt �s bizonyos esetekben a t�pl�l�k�rt is versenghet. A f�szkel�si hely�rt folytatott harcot cs�kkenti az, hogy a k�k cinege, kisebb termet�n�l fogva, a szûkebb ny�l�s� od�t is k�pes elfoglalni. Ha teheti, magasabban elhelyezkedõ od�t v�laszt. A kev�s gy�k�r- �s fûsz�l alapra sok moh�b�l �p�tett, szõrrel b�lelt, 6-9 cm magas f�szket a toj� �p�ti. A h�m is hord f�szekanyagot, de azt a toj� �p�ti be. A toj�sok sz�ma 6-14, kiv�telesen 15 is lehet. Ritk�n az is elõfordul, hogy k�t toj� azonos f�szekbe rakja toj�sait. Ilyen esetben a toj�ssz�m az eml�tettn�l nagyobb. A toj� 14 napig �li a toj�sokat. Hideg, esõs tavaszokon 20-21 napos kotl�s is lehets�ges. A fi�k�k 18-22 napig maradnak a f�szekben, ezalatt mindk�t sz�lõ t�pl�lja õket.

T�pl�lkoz�s: T�pl�lkoz�helyei �s t�pl�l�ka is erõsen hasonl�t a sz�ncineg��hez. A k�lt�si idõben szinte kiz�r�lag lepkeherny�kkal (t�lgy-ilonca, kis t�liaraszol�, f�sûscs�p� bagolylepke fajok) �s a p�kokkal (z�ld keresztesp�k, kalitp�k �s karol�p�k) t�pl�lkozik. Esetenk�nt elfog n�h�ny poloskal�rv�t, l�sz�nyogot, b�rsonylegyet �s bogarat is. Kisebb termete miatt t�bbet tart�zkodik a v�konyabb gallyakon, ahol a sz�ncineg�t ritk�bban figyelhetj�k meg. A sz�n- �s bar�tcineg�hez k�pest t�bbsz�r keresi �s fogyasztja t�pl�l�k�t az �gakon h�ttal lefel� f�ggeszkedve. Õsszel �s t�len m�s cinegefajokkal egy�tt vegyes csapatokban k�borolva keresi �lelm�t. Ilyenkor a sz�ncineg�hez hasonl�an pet�ket, pajzs- �s lev�ltetveket, bogarakat, p�kokat �s n�v�nyi term�seket fogyaszt.

�llom�nynagys�g: Mindenfel� gyakori. A k�ltõ p�rok hekt�ronk�nti sz�ma �ltal�ban kevesebb, mint a sz�ncineg��.

Vonul�s: �lland�, illetve k�borl� mad�r. T�len a sz�n- �s a bar�tcineg�kkel, kir�lyk�kkal, csuszk�kkal �s fakuszokkal vegyes csapatokban k�ltõter�lete k�zel�ben k�borol. Gyakran megfigyelhetj�k n�dasokban is.

V�delem: Erdõ- �s mezõgazdas�gi jelentõs�ge nagy, mivel t�pl�l�k�ban t�megesen szerepelnek a k�l�nb�zõ rovark�rtevõk. A korszerû gazd�lkod�sban egyre kiterjedtebben alkalmazott biol�giai v�dekez�s fontos t�nyezõje lehet. A term�szetes f�szkelõhelyek hi�ny�ban mesters�ges od�kkal telep�thetõ. A k�k cinege legsz�vesebben a 26-28 mm �tm�rõjû bej�r�ny�l�ssal ell�tott od�t foglalja el. A hazai �llom�ny eg�sz�ben nem vesz�lyeztetett. Esetenk�nt a pele, a meny�t vagy az erdei sikl� elpuszt�that egy-egy f�szekaljat, de ez a f�szkelõk sz�m�t l�nyegesen nem befoly�solja. A t�li idõszakban gyakran keresi fel a mad�retetõket. Sz�vesen fogyasztja a kihelyezett napraforg�t, t�kmagot, szalonnabõrk�t vagy faggy�t.