A kistest� papag�jok t�pl�l�sa.

Magvak

A papag�jok - a nekt�rt fogyaszt� l�rik kiv�tel�vel  - magev�k. �n a k�vetkez� magvakb�l �11� kever�kkel etetem �ket: Napraforg�, zab, f�nymag, muhar, k�les (v�r�s, s�rga, feh�r). A magkever�k kb. 20 % napraforg�b�l, 15 0/0 zabb�l, 20 % f�nymagb�l, 10 % muharb�l �s 15-20 % v�r�s �s 15-20 % s�rga vagy feh�r k�lesb�l �ll. A kever�k �sszet�tele nem �lland� eg�sz �vben, hanem az ar�nyokat eltolom att�l f�gg�en, hogy pI. tel van, teny�szid�szak stb. Napraforg�b�l a kisebb papag�joknak jobb az apr�bb szem�t adni, abb�l 15 a cs�kosat, mert annak nagyobb a feh�rjetartalma �s kisebb a zs�rtartalma, mint a fekete olajnapraforg�nak. T�len t�bb napraforg�t esznek₁ mint egy�b id�szakban, mert t�bb energi�ra van sz�ks�g�k a szervezet�k f�t�s�hez. Mindezek ellen�re a napraforg�val vigy�zni kell₁ mert a papag�jok egyr�sze - egyedt�l f�gg�en - hajlamos arra, hogy csak napraforg�t egyen. �gy elh�zik, a sz�ve �s a m�ja elzs�rosodik �s el is pusztulhat. Ezt eddig h�mekn�l figyeltem meg, pI. a v�rn~sbegyCi' papag�jn�l, �nekes papag�jn�l de a stiglincn�I 15.

A zabnak a legnagyobb a feh�rjetartalma, ez�rt igen fontos, magas az E ­vitamin tartalma 15, ami fokozza a h�mek libid�j�t, ez�rt teny�szid�szakban �rdemes megemelni a magkever�kben az ar�ny�t.

A f�nymagnak majdnem ugyanolyan 1�k a b�ltartalmi �rt�kei, mint a zabnak, ez�rt szint�n n�lk�l�zhetetlen.

A muhar �s a k�lesf�l�k jelent�s�ge nem olyan nagy (a b�ltartalmuk alapj�n), de m�gis fontosak, hiszen a k�les az egyik alapt�pl�l�kuk, sok sz�nhidr�tot, - energl�t biztosit a madaraknak - valamint B-vitaminokat 15 tartalmaz. A muhar n�lk�l a papag�jok megvannak, s�t amelyik nem ismeri, lehet, hogy meg sem eszi.

Az alapelv a papag�jok t�pl�l�s�n�l az, hogy min�l t�bbf�Ie magot adjunk nekik, hiszen eredeti �l�hely�k�n 50-felet is fogyasztanak, amit mi sajnos nem tudunk biztos�tani sz�mukra.

Adhat� nekik b�za 15, amit a t�rpepag�jok �s a nagypapag�jok k�l�n�sen kedvelnek. R�gebben �n is etettem, az ut�bbi k�t �vben viszont nem adok, mert ebben a csapad�kos id�j�r�sban igen elterjedt a fuz�rlum fert�z�s, �s ha a papag�jok fert�z�tt b�z�t kapn�nak, elpusztuln�nak t�le. Sz�t kell ejteni m�g a kukoric�r�l . A nagypapag�jok meg tudj�k enni szemesen. A kisebbeknek csir�ztatni szoktam, a t�rp�k ezt  nagyon szeretik. Valamint a tejeskukoric�t torzs�st�l is adom nekik, sz�vesen Iecsipegetik.

Cs�r�ztatott mag

A fent leirt magkever�ket + kukoric�t egy napig v�zben kell �ztatni, majd

lesz�rni �s k�t-h�rom napig letakarva tartani. A magokon keletkez� p�r

millim�teres - egy centim�teres csir�knak igen magas a vitamintartalma.

A magas E-vitamin tartalom miatt teny�szid�szakban fontos, valamint

t�len �rdemes adni, amikor kevesebb z�ldet, �gy kevesebb vitamint tudunk biztos�tani a papag�joknak. Nagyon szeretik. �n hetente k�tszer szoktam adni.

L�gyeIes�g

A papag�jok fi�k�iknak rovarokat, herny�kat, egy�b �llati eredet� t�pl�l�kot is adnak, amivel biztositj�k a fejl�d� szervezet hatalmas feh�rjesz�ks�glet�t. Mi ezt a t�pl�l�kot nem tudjuk biztos�tani, ez�rt adunk helyette l�gyeles�get. A l�gyeles�get ah�ny teny�szt�, annyif�lek�ppen k�sz�ti, m�s �s m�s �sszetev�kre esk�szik. A l�nyeg az, hogy biztos�tsuk a megfelel� mennyis�g� �s �sszet�tel� feh�rj�t. (A magvaknak f�leg a sz�nhidr�t �s a B-vitamin tartalmuk magas, a feh�rjetartalmuk alacsonyabb.)

A papag�joknak nagy mennyis�g� feh�rj�re van sz�ks�g�k a p�rz�shoz,

a tol�s I�trehoz�s�hoz, a fi�k�k nevel�s�hez, a vedl�shez illetve a fiatal

madaraknak a n�veked�shez, fejl�d�shez.

Mindeddig els�sorban a feh�rj�k mennyis�gre fektettem hangs�lyt, pedig a feh�rj�k min�s�ge, �sszet�tele ugyanolyan fontos. A feh�rl�k aminosavakb�l �p�lnek fel. Az aminosavak egy r�sze n�lk�l�zhetetlen (esszenci�lis), ami azt jelenti, hogy a mad�r nem tudja el��ll�tani, szervezet�be a t�pl�l�kkal kell bejuttatni. A t�bbi aminosavat a papag�j el� tudja �ll�tani, az aminosavak egy r�sze m�sikkal helyettes�thet�. Sajnos, eddig nem siker�lt olyan szakirodalmat tal�lnom, ami le�rn� a papag�jok sz�m�ra esszenci�lis aminosavakat, pedig ezek ismerete n�Ik�l�zhetetlen ahhoz, hogy madaraink takarm�nyoz�s�ban optim�lisan �ll�tsuk be a feh�rje�sszet�telt. Gazdas�gi �llatainkn�l ezek ismerete alapvet� jelent�s�g�" az okszer�" takarm�nyoz�s megval�s�t�s�ban.

A feherjeetet�ssel kapcsolatban meg egyet, a limit�I� aminosav fogalm�t jegyezz�k meg. Ez azt jelenti, hogy az aminosavak hasznosul�s�t mindig a legkisebb mennys�gben jelenl�v�, a szervezet sz�m�ra legink�bb hi�nyz� hat�rozza meg. Ez�rt Is �rtek egyet azzal a n�zettel, hogy az egyoldal� toj�setet�s a feh�rjep�tl�sra, k�ros a madarak sz�m�ra. Hiszen hi�ba juttatok a papag�j szervezet�be az aminosavak egy r�szb�l sokat, ha m�sokat viszont nem kap meg, akkor a bejuttatottak sem tudnak megfelel�en hasznosulni. (A toj�s sem tartalmazza optim�lis mennyis�gben �s �sszet�telben a papag�j sz�m�ra sz�ks�ges aminosavakat.) Teh�t min�l t�bbf�le feh�rjeforr�ssal kell kiel�g�teni a mad�r sz�ks�glet�t, pl. toj�s, sajt, t�rni, h�s, pillang�s �s h�velyes n�v�nyek. �gy val�sz�n�leg siker�l k�zelebb ker�ln�nk ahhoz, hogy optim�lisan el�g�ts�k ki a mad�r feh�rlesz�ks�gelt�t.

N�lam a l�gyeles�g alapvet� komponense a f�tt toj�s ~s a nyers s�rgar�pa. Ezeket megreszelem �s �sszekeverem. A toj�st legal�bb fel �r�ig f�zni kell, hogy meg�lj�k az esetlegesen rajtuk. benn�k l�v�, fert�z�st okoz� bakt�riumokat, v�rusokat (pI. Salmonella). A toj�snak a h�j�t is mindig beleteszem porr� t�rve, hiszen magas a kaldum tartalma, ami sz�ks�ges a papag�jnak a toj�sh�j fel�p�t�s�hez, illetve a fi�ka csontozat�nak fejl�d�s�hez. A s�rgar�p�nak magas a karotintartalma, amib�I az A-vitamin �p�l fel. Az A-vitamin n�lk�l�zhetetlen a sz�p, eg�szs�ges tollazat, illetve a szaruk�pz�dm�nyek (cs�r, karmok), valamint a b�r kialakul�s�hoz �s fennmarad�s�hoz. �gy vedl�skor is

p�tolni kell. A toj�son �s r�p�n k�v�l meg sok mindent bele szoktam tenni a l�gyeles�gbe, �gy pl. m�kot, ami szint�n hasznos a teny�szid�szakban, reszelek bele di�t, f�leg t�len, trappista sajtot, t�r�t. L�gyeles�g gyan�nt, a v�ltozatoss�g kedv��rt szoktam a madaraimnak id�nk�nt tejberizst adni (cukor n�lk�l). A rizsnek, tejnek is magas a feh�rjetartalma, valamint a tejben sok a kaldum, illetve a zs�rban old�d� A-, D-, E-, K ­vitamin.

A l�gyeles�gn�l arra mindig figyelni kell, hogy az friss legyen. Amit a mad�r nem eszik meg, el kell venni fel�le, hiszen ezek k�nnyen �s hamar megromlanak, f�leg ny�ron, �s betegs�get, elhull�st okozhatnak. Teny�szid�szakban, fi�kanevel�skor mindennap adni kell nekik, egy�bk�nt el�g egy heten k�tszer, esetleg h�romszor.

Z�lds�g, gy�m�Ics

Di�t kett�v�gva, h�jast�l is szoktam etetni a papag�jokkal, nagyon szeretik kicsipegetni, elj�tszanak vele. Sokat nem szabad adni, nehogy elizzanak. A papag�joknak minden gy�m�lcs adhat�, ha kiskora �ta kapta, akkor ismeri, szereti. P�ld�ul alma, k�rte, narancs, ban�n, sz�l�, dinnye, szilva, cseresznye, meggy, egres, ribizli.

A z�lds�gekkel szint�n ez a helyzet. Szoktam adni k�poszt�t, kelk�poszt�t, r�p�t, karfiolt, karal�bet, petrezselymet, sal�t�t, z�ldbors�t, z�ldbabot stb. Egy kiv�tel a hull�mos papag�j. Neki nem aj�nlott a k�posztaf�l�k ad�sa, mert hajlamos a pajzsmingy-t�lteng�sre, �s a k�posztaf�I�k ezt el�seg�tik. �ppen emiatt �rdemes a hull�mos papag�j viz�be egy-egy cseppj�dot cseppenteni. A j�dhi�ny Is pajzsmingy-t�lteng�shez vezet. Teh�t a z�lds�gek, gy�m�lcs�k etet�s�vel madarunknak biztos�tjuk a megfelel� vitamin, valamint a nyersrost ell�t�st₁ ami el�seg�ti az em�szt�st.

z�ldeles�g

Madaraimnak kora tavaszt�l k�s� �szig szedek �s mindennap adok ,,f�vet". Pl.: ty�kh�r, l�here₁ feh�rhere, lucerna, l�ndzs�s �tif�, sz�Ieslevel� utif�₁ gyermekl�ncf�, vads�ska, k�z�ns�ges cickafark, perjef�I�k (angol, francia, egyny�ri perje, tarackb�za, kakasl�bf�).

A ,,f�vet" sose szedj�k vizesen, harmatosan, �s ne szedj�k le �rokpartr�l, utak mell�l (�lomm�rgez�s), valamint ne Iegyen poros.

Figyelj�nk oda arra is, hogy mit szed�nk, mert van ami hasmen�st okoz, vagy m�rgez� lehet. A pillang�soknak (heref�I�k, lucerna) magas a feh�rjetartalma. Az �tif�f�l�knek f�reg- �s bakt�num�l� hat�sa van. A perjef�l�ket akkor a leg�rdemesebb szedni, amikor viasz�rett benn�k a mag (m�r nem teljesen z�ld, de meg nem pereg ki), ekkor a leg�rt�kesebbek. Ezeket egy csokorba fel lehet k�tni a kalitk�ba, vagy rn~pd�be₁ a madarak sz�vesen elcsipegetik.

Egy�b

Sokf�le t�pl�l�kot szoktam adni madaraimnak, hogy sz�nesebb� tegyem az �trendj�ket. P�ld�ul csipkebogy�t, bodzavir�got, ny�rfa, f�zfagallyakat, a k�risfa termeset, sov�ny f�tt hust csontost�l. A f�zfagally a t�rpepapag�joknak n�lk�l�zhetetlen a f�szek�pit�shez, de a t�bbi is elcsipegeti a kerget, r�gyeit, leveleit. �gy nem n� t�l a cs�r�k, karmuk. Arr�l nem beszelve, hogy a f�zfa igen eg�szs�ges, sok benne az �sv�nyi anyag. A fCI'zfate�t, mint gy�gyhat�s� k�sz�tm�nyt a hum�ngy�gy�szatban is haszn�lj�k. A csipkebogy� sok C-vitamint �s karotint tartalmaz. A f�tt h�snak magas a feh�rjetartalma �s a vastartalma is jelent�s. A neophem�k, nimf�k, ver�bpapag�jok lecsipegetik a csontr�l a h�st, az agapornisok �s a kecskepapag�jok a v�konyabb csontokat is meg ill. sz�tr�gcs�lj�k, a kiss�ndorok pedig a csirke combcsontot is megeszik. A csontban sok a kaldum �s a foszfor, a h�s pedig madaraim feh�rje kieg�sz�t�s�nek sk�l�j�t teszi sz�lesebb�.

�sv�nyi anyag- �s vitamin kieg�sz�t�k

Papag�jaim el�tt egy kis t�lban mindig �ll Zeolit �s Univit B vagy Nutrafort 3 kever�ke �s kvarchomok, amib�l �tv�gy szerint fogyasztanak. A Zeolit �sv�nyi anyag kieg�sz�t�, makro- �s mikroelemeket tartalmaz, megel�zi a kannibalizmust �s a tollt�p�st. Az Univit vagy Nutrafort pedig baromfiiak sz�m�ra gy�rtott vitamin kieg�sz�t�, valamint megfelel� ar�nyban tartalmaz kaldumot �s foszfort. A kvarchomokra az�rt van sz�ks�g, hogy a mad�r megfelel�en meg tudja em�szteni a takarm�nyt a z�z�gyomr�ban.

Iv�v�z

Alapvet� jelent�s�g�, hogy a papag�j el�tt mindig friss, tiszta, csiraszeg�ny, megfelel� h�m�rs�klet�, iv�v�z min�s�g� v�z legyen. A vizet naponta egyszer, ny�ron k�tszer h�romszor is cser�lni kell. A v�z nagyon hamar megromlik, megb�d�s�dik, ha meleg van, a mad�r bele�r�ti a b�lsar�t, belehordja az �lelmet, f�tt toj�st stb. A szennyezett, b�d�s v�z a legnagyobb rizik�faktor, a legkomolyabb fert�z�si forr�s. A d�szmadarak takarm�nyoz�sa, a t�pl�l�anyag ig�ny optim�lis kiel�g�t�se mmd a papag�jok tart�s�nak, a hossz� �lettartam el�r�s�nek, mmd a c�ltudatos teny�szt�i munk�nak, a megfelel� sz�m� �s min�s�g� ut�d el�r�s�nek alapja. Ez�rt k�v�natos, hogy tiszt�ban legy�nk az egyes papag�jfajok ig�ny�vel, �s a takarm�nyf�l�k b�ltartalmi mutat�ival.