Az eg�szs�ges papag�j ha nem alszik szinte egy percre sem marad nyugton, nem borzong, nem zih�l, tollai sim�n, rendezetten simulnak a test�re, szemmel tartja a k�rnyezet�t, a v�ltoz�sokra reag�l, de nem t�l idegesen. Pihenni, aludni szinte mindig egy l�bon szoktak. Ha tehetj�k, teny�sztõtõl v�s�roljunk, a mad�rkeresked�sekben mindig zs�folt, szûk helyen vannak a madarak, valamint a kereskedõ csak a minim�lisan sz�ks�ges takarm�nnyal eteti a madarakat. Arr�l nem is besz�lve, hogy egyes lelketlen mad�rkuf�rok az elad�sig folyamatosan gy�gyszerezik a madarakat, hogy az n�luk biztosan ne m�ljon ki. Mikor azt�n a mad�r megv�telre ker�l, a gy�gyszer ad�sa megszûnik �s az addig rejtve maradt betegs�g elõj�n, vagy addigra a gy�gyszer roncsolta sz�t a mad�r szervezet�t. Egy teny�sztõ sokkal t�bb inform�ci�val is szolg�lhat, hiszen õ egyedileg is ismerheti a madarait, �gy szok�sair�l, ig�nyeirõl, speci�lis tart�si felt�teleirõl l�nyegesen t�bbet tud mondani. Minden esetben �rdeklõdj�nk, hogy addig mivel etett�k papag�jt, kezdetben ettõl ne t�rj�nk el, k�sõbb is csak fokozatosan �lljunk �t az �ltalunk kedvezõbbnek tartott eles�gre.

Ha m�g nincs semmilyen tapasztalatunk mad�rtart�ssal kapcsolatban, jobb, ha kisebb termetû madarat v�s�rolunk( kiv�l� kezdet a hull�mos papag�j), majd m�r megismerve a papag�jtart�s alapelveit, beszerezhet�nk egy nagyobb madarat. A papag�jtart�s term�szetesen nem �rd�ng�ss�g, de az�rt nem �rt ebben is egy kis gyakorlatra szert tenni.
Fontos m�g, hogy lehetõleg min�l fiatalabb madarat szerezz�nk be. A fiatal madarak tollazata �ltal�ban fak�bb, mint a kifejlett p�ld�nyok�, a szem�k k�r�li �risz m�g s�t�tebb (nem minden fajn�l), termete kisebb, a m�sodlagos nemi b�lyegek m�g nem alakultak ki. A legjobb, ha olyan madarat v�s�rlunk, amely nemr�g v�lt �nell�t�v�, vagy esetleg v�llalhatjuk azt, hogy a fi�k�t k�zzel nevelj�k fel, ezt azonban csak tapasztalt papag�jkedvelõknek javasoljuk. A fiatal �llatok k�nnyebben szokj�k meg �j hely�ket, gazd�jukat �s k�nnyebben szel�d�lnek.