�lland� testh�m�rs�klet� gerincesek, test�ket tollak bor�tj�k. Mells� v�gtagjaik sz�rnyakk� alakultak. Nincs foguk, b�r egyik�k-m�sikuk horgas cs�re a fogakhoz hasonl� funkci�kat is ell�t. A cs�r alakja a t�pl�lkoz�sm�dhoz alakult. Nyel�cs�v�k beggy� t�gult, k�t r�szes gyomruk mirigyes �s z�z�gyomorb�l �ll. Valamennyi mad�rfaj toj�sokkal szaporodik, melyet meszes h�j vesz k�r�l. A madarak 27 rendj�b�l a legn�pesebb az �nekesmadarak�. A h�mek �ltal�ban d�szesebbek.

A mad�rtoll: a mad�r b�r�n p�szt�kban helyezkednek el, nem egyenletes eloszt�sban. A leghosszabb, leger�sebb fel�p�t�s� tollak a sz�rnyakon a rep�l�st szolg�l� k�z- �s karevez�k, valamint a farok korm�nytollai. A testet k�v�lr�l bor�t� tollak, a kont�rtollak hat�rozz�k meg a mad�r k�ls� form�j�t. Alattuk t�bb-kevesebb laza szerkezet� pihetoll tal�lhat�, amelyek igen j� h�szigetel�k. F�leg a mad�r has�n, mell�n fejl�dik sok pihetoll. A tollak sz�ma 1300-t�l 12000-ig terjedhet. Minden �vben v�ltj�k a tollaikat, azaz vedlenek.