A szalagpinty |
Afrikban shonos madr, testhossza alig 12,5 cm. A barna szn minden rnyalata megtallhat rajta, ezen kvl a hm torkn a szemek magassgig krminvrs nyakcsk dszeleg. Errl kapta madarunk magyar elnevezst.
Tpllka a muhar, kles, s fnymag keverkbl ll ismert "dszpinty elesg", de kedveli a frts klest, a ftt tyktojst s a tykhrt is. A klts idszakban nhny lisztkukac serkenti a prokat s megknnyti a fikk felnevelst.
Hidegre rzkeny, ftetlen elhelyezs esetn nem fszkeltethet. Tenysztse nagyobb kalitkban vagy rpdben egyarnt sikerrel kecsegtet. A tenysztshez hasznlatos 15x15x18-as zrt fszekod.
A pr rvidesen erre sszpontostja figyelmt, a hm a fszekanyagknt nyjtott fszllal a csrben, halk nekt hallatva jobbra-balra forgoldik, majd kzvetlenl a toj mellett testt felegyenestve, kiss felborzolt tollazattal felugrlva nsztnct jrja. Esetenknt ezt kveten az ugrplcn vagy a fszekben prosodnak. A zrt fszekodt a toj bleli ki a hm ltal sszehordott durvbb szna, fagyapot, paprszeletek rendelkezsre ll keverkvel, vgl tollal s gyapottal. Ezeket az anyagokat bsgesen nyjtsuk szalagpintyeinknek, mert fszkk csak egy bebvnylssal egybekttt kis mlyeds a fszekanyagokkal teletmtt odban. A 4-7 hfehr tojsbl ll fszekaljn a pr felvltva kotlik, az jszakt mindketten a fszekben tltik. 12 nap mlva kelnek ki a fikk. Fekets sznezet brket kevs szrke pehely fedi. Halk, tsszgsre emlkeztet hangon krnek elesget, de ez egyben a tenyszt fel is letjel ltezskrl.
A kltst ekkor mg ne ellenrizzk, nehogy a madarak elhagyjk a tojsokat vagy apr fikikat. A nyugtalantott szalagpinty hmek esetenknt sorra kidobljk az egy-kt napos fikikat a fszekbl. Visszahelyezsk medd ksrlet, mert a hm mindig jra kihordja azokat. Felnevelsket esetenknt egy-egy kotl japni sirlyka pr vllalja. Fikikat a szalagpinty prok csrztatott magvakkal, frts klessel, kevs ftt tyktojssal, lisztkukaccal nevelik. | |