|
PAPAGJALAKAK
(PSITTACIFORMES) |
|
|
|
rendje |
|
|
|
|
|
Trpusi s szubtrpusi terletek sznpomps tollazat nvnyev madarai. Nagymret agyuk van, de fejlett kognitv kpessgeikrt szemben ms madarakkal nem elssorban az elagy felels. Nagysguk, alakjuk igen vltozatos. Fels csrkvjuk rvid, tbl lefel vel s mozgathatan zesl a koponyhoz, az orrnylsok krnykt brszer viaszhrtya bortja. Kt lbujjuk elre, kett htra irnyul. Mszs kzben csr kkel is kapaszkodnak, tpllkukat gyakran lbukkal emelik csrkhz. Zrt regben, faodvakban kltenek. Fikik csupaszon vagy pelyhesen bjnak ki a tojsbl, fszeklakk. Eurpban s szak-Amerikban nem fordulnak el, de sok fajuk kzkedvelt dszmadr. Ismertebb dszmadarak a hullmos papagj (Melopsittacus undulatus), trpepapagj (Agapornis) fajok (pl. Fischer trpepapagly  ), arapapagj (Ara) fajok (pl. jcint ara ), srgabbits kakadu (Cacatua galerita), nimfapapagj (Nymphicus hollandicus ) s a jkpapagj (Psittacus erythacus). |
| | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
