Egyb magyar nevek: remetepapagj
Angol neve: Monk Parakeet
Latin neve: Myiopsitta monachus
Nmet neve: Moenchsittich
Egyb magyar nevek: remetepapagj
Angol neve: Monk Parakeet
Latin neve: Myiopsitta monachus
Nmet neve: Moenchsittich
Szrmazsi hely: Argentna, Paraguay, Uruguay s Kelet-Bolvia
Testnagysg (fejtettl farokvgig mrve): 29 cm
Nemek megklnbztetse: Ivari ktalaksgnak nincs jele. A toj feje taln valamivel kisebb a hmtl. Vannak, akik szerint a hmhez nagyon hasonl toj mellrl hinyzik a keskeny, vkony melli hullmozottsg. s a hasuk srgs rnyalat vilgos, de lehet, hogy ez csak az alfajok keveredse folytn mutatkozik.
Fszkeltets: A papagjokon bell is a leginkbb trsasgkedvel. Kolnikon klt. Klnlegessge, hogy nem odban fszkel, hanem a nstny gakbl (knljunk fel nekik hajlkony nyrfavesszket) hatalmas "vrat" pt. lhelyn az 1000 mternl magasabb hegyekben is elfordul. Nhny kolnin megmrtk a fszekvrat. Kiderlt, hogy tvises gallyakbl hordtk ssze a valsgos fszekvrat, amelybe szmos jratot alaktanak ki. Egy-egy jrat vgn nll fszkelhely van. A mretekre jellemz, hogy talltak gakbl emelt, 3 mternl nagyobb klthelyet, mely sszes anyaga meghaladta a 200 kilogrammot. Egy-egy ilyen "vrban" szmos pr otthonra lelhet. Ehhez az ptmnyhez rendkvli mdon ragaszkodik, gy tulajdonkppen szabadon is kltethet. Rendkvl les hangja viszont fogja zavarni a szomszdokat.
Tojsok szma: 6 - 8
Kotlsi id: 22-23 nap
Kireplsi id: 42-45 nap
Etets: Zldelesggel, gymlcskkel s llati fehrjvel (pl. lisztkukac) kiegsztve.
Tarts, elhelyezs: Legalbb 4x3x3m terlet kerti volierben, kolniban tartsuk (legalbb 3-5 pr). Miutn jl tri a hideget, tbb nmet llatkertben prbltk meg szabadon tartani. (Termszetesen csak akkor adtk meg nekik az elrepls lehetsgt, amikor a fszekvrukat megptettk.) A ksrlet sikerlt, de az llatkertekhez kzeli gymlcssk tulajdonosai ennek egyltaln nem rltek. A hidegtrsre jellemz, hogy 1956-ban a rendkvli tlen, a mnusz 29 fokot (!!!) is j egszsgben vszelte t a berlini llatkert szabadon tartott csapata.
Ms madarakkal egyltaln nem fr meg, mg nlnl ersebb papagjokat is btran megtmad, hogy elzze a fszekvr kzelbl. Ha idegent lt vagy veszlyt sejt, ktelen rikcsolsba kezd, amit a szomszdok nehezen trnek! Mozgkony, zajos madr, rengeteget s ersen rgcsl, szeret frdni, btor. Egyesek szerint kltsi idszakon kvl fogsgban ms fajokkal is egytt tarthat.
Egyb tudnivalk: Eredeti lhelyn sk vidki s kzphegysgi erdkben, szavannkon s farmokon egyarnt elfordul. A tpllkoz helyeken akr tbb szz madr is sszeverdik, biztonsgukrl rszolglat gondoskodik. Rpte gyors, szapora szrnycsapsokkal. ltalban az szi, kora tli hnapokban klt. A kzs fszek slya akr 250 kg is lehet. Ezen bell bonyolult rgerendszer tallhat tbb kijrattal s rznylssal. Minden csaldnak kln kltkamrja van. Alkalmazkodsi kpessgrl annyit rdekessgkppen, hogy New York klvrosi rszeiben is akadnak elszabadult, nll letmdot folytat bartpapagjok.
Lersa : A hm s nõstny egyforma. A fiatal fakbb zld.
Hazja: Kelet- s Kzp-Argentna, Uruguay. Rgta importlt s kedvelt madr. Az egyetlen papagjfaj, amely nem odban klt, hanem szabadon ll, terjedelmes, fell boltozott fszket kszt oldalra nyl bejrattal. Minden llatkertben tartjk, sõt szabadon eresztve sem szkik meg, hanem az llatkert terletn pti nagy fszkt, mely a ltogatk rszre szrakoztat ltvnyossg.
Viselkedse: ha csak egy pldnyt tartunk, annak elegendõ egy nagyobb papagjkalicka, klnsen akkor, ha idõnknt a laksban szabad replst engedlyeznk. Felgyelet nlkl azonban nem tancsos hagyni, mert rgsval komoly krt okoz. Tanulkony madr, klnsen a fiatal pldnyok megtanulnak nhny szt beszlni is. sszefrhetetlen minden ms madrral, nla jval nagyobb papagjokat is megtmad. Sajt fajval azonban kisebb-nagyobb nzeteltrsek ellenre is megfr. 8-10 pr kedvezõ krlmnyek kztt egy hatalmas, vrszerû fszekkomplexumot kszt, amelyben minden prnak megvan a maga laksa. Rossz tulajdonsga, hogy kibrhatatlanul rikcsol, klnsen akkor, ha valami szokatlan dolog izgatja. Egybknt csendes trsasg, de ha ltogat, teht idegen jn, ktelen lrmba kezdenek, s ezt csak akkor hagyjk abba, ha a zavar krlmny megszûnik.
Klts: kltetse a fogsgban nem nehz. Tgas volierben magban tartott pr az v brmely szakban hajland klteni. A rpdben lehetõleg magasan, a fszek megptshez alkalmas grendszert erõstsnk. Abba erõs gakbl alapzatot ksztsnk, hogy a madarak fszekptõ munkjt megknnytsk. Fszekptshez klnsen szeretik a hajlkony nyrfavesszõt. A hm hordja az anyagot, a nõstny pt. A tojsok szma 4-6. A nõstny egymaga kotlik 25-26 napig. A fikk 45-46 nap mlva replnek ki.
Tpllsuk: kles, fnymag, zab, fõtt rizs s fõtt kukorica, gymlcs, flrett fûflk termse, zldeledel s friss gak, hogy legyen mit rgniuk. A fikk felnevelshez a felsorolt magvakat csrztatott llapotban is adjuk. Lgyeledel : ztatott s kinyomott fehr kenyr, tojskenyr, keksz, fõtt tojs, sok zldeledel (salta, tykhr, nagy tifû, uborka).
Mivel a bartpapagj kitûnõen brja a hideget, tbb zben ksrleteztek szabadon tartsval. Minthogy hatalmas fszekptmnyket vekig lakjk, annak javtsval, kibõvtsvel a kltsi idõszakon kvûl is foglalkoznak, ezrt bizonyos mrtkig helyhez kttt madarakk vlnak. ppen ez a krlmny teszi õket klnsen alkalmass arra, hogy szabadon val tartsukkal ksrletezzenek. Csak akkor szabad õket szabadon ereszteni, ha volierben fszkket mr megptettk. Berlinben, Grlitzben, Mnchenben s ms vrosokban fõleg llatkertek kezdemnyezsre szabadon engedtek tbb pr bartpapagjt. A madarak kltttek, fszkktõl 2 km-nl nagyobb tvolsgra nem repltek, el is szaporodtak, a gymlcsskben jelentõs krt okoztak.