A madarak etet�se

Ahhoz, hogy kalitk�ban tartott madarad eg�szs�ges legyen, szaporodjon �s hossz� �letet �ljen, kiegyens�lyozott �trendet kell neki biztos�tanod. A kiegyens�lyozott �trend a megfelel� mennyis�gben tartalmazzon sz�nhidr�tot, zs�rt, feh�rj�t, vitamint �s �sv�nyi anyagokat. A magkever�kek megfelelnek a magokon �l� madarak t�pl�lkoz�si ig�nyeinek. Ugyanakkor az �sv�nyi anyagok �s vitaminok t�l nagy mennyis�g�t�l megbetegedhet a mad�r. �rdemes komplett magkever�keket haszn�lni. A madarak �trendj�nek �ssze�ll�t�s�t igen k�r�ltekint�en kell v�gezni! Helytelen�l �ssze�ll�tott �trend eset�n madaraink esetleg �heznek vagy elh�znak.

A kalitk�ban tartott madarak t�bbs�ge magev�. Tudom�nyos kutat�sok kimutatt�k, hogy a vadon �l� madarak rengeteg k�l�nb�z� magot esznek, hogy t�panyagig�ny�ket kiel�g�ts�k. Az elfogyasztott magokat t�bbek k�z�tt az �vszaknak megfelel�en v�lasztj�k ki.

Az, hogy a mad�r milyen magokat v�laszt, a cs�re m�ret�t�l f�gg. �gy a kakadu �ltal�ban nagyobb magokat eszik, mint a t�rpepapag�j. A fogs�gban tartott madarak �trendje a mindig kaphat� magokon alapszik. Ezek k�z�l gyakran hi�nyoznak azok a magok, melyeket a vadon �l� �llat megenne, ez�rt fontos tudni, hogy a madaraknak milyen t�panyagokra van sz�ks�g�k ahhoz, hogy eg�szs�gesek maradjanak.

T�pl�lkoz�s kalitk�ban

A mad�r sz�m�ra sz�ks�ges eledel mennyis�ge m�ret�t�l, mozg�konys�g�t�l �s az �l�helye h�m�rs�klet�t�l f�gg. �ltal�ban testm�retei ar�ny�ban a mad�r sokkal t�bb t�pl�l�kot k�v�n, mint az ember. Ha kisz�moljuk, hogy tests�ly-kilogrammonk�nt mennyi energi�ra van sz�ks�g, azt tal�ljuk, hogy egy t�rpepapag�j 13-szor annyit eszik, mint egy ember.

Kutat�sok szerint egy feln�tt t�rpepapag�j 20�C-os szob�ban 48-128 kJ energi�t ford�t testh�m�rs�klete fenntart�s�ra. Ez azt jelenti, hogy naponta 8-12 gramm magot kell adni neki (ez k�r�lbel�l 500-1000 szemet jelent).

A madarak napi t�pl�l�kukat kb. 20 kis �tkez�s form�j�ban fogyasztj�k el, f�k�nt a reggeli �s az esti �r�kban. A pintyek �s a kan�rik s�lya kicsit kevesebb a t�rpepapag�j�n�l, �gy nekik napi 6-8 gramm magra van sz�ks�g�k. Arr�l se feledkezz�nk meg, hogy sok mad�r a sz�ks�gesn�l t�bbet eszik, ha unatkozik.

    Magf�les�gek

 Alapeles�gek az apr� magvak. Nagyon fontos, hogy a mag cs�rak�pes legyen. A cs�rak�ptelenn� v�lt magvakban a vitaminok egy r�sze �s t�bb m�s l�tfontoss�g� anyag hamar elbomlik. Az ilyen magvakkal etetett madarak k�nnyebben megbetegednek. 100 %-ot alapul v�ve, az �lland�an etethet�, az alapvet� t�panyagokat tartalmaz� mad�reles�g �sszet�tele a k�vetkez� lehet:

30 % ny�ri repce
30 % f�nymag
10 % h�ntolt zab vagy v�r�s k�les
10 % feh�r k�les
10 % kendermag vagy apr� szem� napraforg�mag
10 % lenmag

El�fordulhat, hogy nem �ll rendelkez�s�nkre valamelyik el�bb felsorolt magf�les�g. Term�szetesen �tmenetileg megv�ltoztathatjuk a kever�si ar�nyt, illetve az �sszet�telt. El�fordul pl. hogy valamelyik mad�r nem szereti pl. a v�r�s k�lest, nagyon szeretik viszont a h�ntolt napraforg�magot. Szinte minden magev� mad�r szereti az olasz muhart, n�lunk csumiz vagy f�rt�s k�les n�ven ismert v�ltozat�t.

    Z�ldeles�gek

Z�ldeledelr�l is folyamatosan kell gondoskodni. Nagyon szeretik a madarak a m�g z�ldell�, f�l�rett magvakat is. A ty�kh�r �ttelel, ez�rt enyhe, h�mentes napokon is megtal�lhat�. Friss sal�t�hoz is eg�sz �vben hozz�juthatunk. Ne hagyjuk ki az �trendb�l az ubork�t sem, �s adhatunk madarainknak kelk�posztalevelet is. A s�rgar�pa etet�se n�lk�l�zhetetlen. (Reszelve adjuk.) Szeretik a madarak a gy�m�lcs�t is. Els�sorban az alma j�het sz�m�t�sba, de elfogyasztanak m�s gy�m�lcs�t is.

    L�gyeles�g

Az �llati eredet� t�pl�l�kok k�z�l els� helyen a f�tt toj�st kell eml�ten�nk. Ezt a k�vetkez�k�ppen k�sz�ts�k. A toj�st f�zz�k 10 percig forr�sban lev� v�zben. A kih�lt toj�sb�l h�jastul annyit reszelj�nk le, amennyit egyszerre megesznek madaraink. Reszelj�nk m�g s�rgar�p�t. Kb. 2 r�sz reszelt toj�shoz keverj�nk 1 r�sz reszelt r�p�t, �s ehhez adhatunk m�g egy kev�s reszelt pisk�t�t. E l�gyeles�gbe id�nk�nt bele lehet keverni k�l�nb�z� vitaminokat.
Nagyobb test� madaraknak, pl. nimfa, rozella, penannt, l�ri, j�k� stb. a szok�sos magokon k�v�l felpuh�tott 
kutya- macskat�pot, illetve ban�nt, k�rt�t, f�tt rizst, esetleg b�bi�telt is adhatunk. A babapiskota, kal�cs, s�tem�ny ugyan kedvenc�k, de ezt csak m�dj�val adjuk nekik! A di�t, mogyor�t minden papag�j szereti, de miut�n nagyon h�zlal, ezekkel is cs�nj�n b�njunk. A mad�r nem mindenev�! Van olyan tulajdonos, aki azzal dicsekszik, hogy a h�slevest�l a p�rk�ltig mindent megeszik a madara. Ez helytelen, s�t a k�v� �s alkohol ad�sa egyenesen TILOS!
Tov�bbi l�gyeles�gek: 

B�zacs�ra + reszelt s�rgar�pa,
hangyatoj�s (f�leg nagymadarak csemeg�je),
teh�nt�r�,
dar�lt, f�tt marhah�s,
trapista vagy eid�mi sajt reszelve,
f�tt rizs + zabpehely keverve,
gy�m�lcskokt�lk�nt ban�n, k�rte, kiskan�l m�z f�tt rizzsel keverve.

    �sv�nyi anyagok

A kalitka alj�ba besz�rt folyami homokban apr� csig�k, r�kok �s kagyl�k m�szv�zai tal�lhat�k, de ez �ltal�ban nem fedezi a madarak m�szsz�ks�glet�t. A madarak el�tt �lland�an �lljon m�sz valamilyen form�ban. Ez lehet sz�piacsont vagy porr� t�rt toj�sh�j. Patik�ban kaphat� sz�nsavas m�szpor is, amelyet a l�gyeledelhez keverhet�nk. A m�szen k�v�l a madaraknak m�s �sv�nyi anyagokra is sz�ks�g�k van (k�n, vas, foszfor, r�z, cink, j�d, mang�n). Ezek p�tl�s�ra k�l�nb�z� premixek kaphat�k.

    Vitaminok

 A mad�rnak vitaminokra is sz�ks�ge van. A szabad term�szetben a madarak hozz�jutnak azokhoz a vitaminokhoz, amelyre a szervezet�knek sz�ks�ge van. Min�l v�ltozatosabb a t�pl�l�k ann�l kev�sb� fenyeget a vitaminhi�ny. A fontosabb vitaminok: B1-vitamin ami megtal�lhat� a toj�ss�rg�ban, rizskorp�ban, gabonamagvakban, r�p�ban. Ugyancsak a n�v�nyi r�szekben tal�lhat� a B2, B6, �s B12-vitamin is. A C-vitamin minden z�ld n�v�nyi r�szben megtal�lhat�. Az A-vitamin megtal�lhat� a sal�t�ban, ty�kh�rban, csibeh�rban, ubork�ban, s�rgar�p�ban stb. A D-vitamin a napf�nnyel ker�l a szervezetbe, de megtal�lhat� a csukam�jolajban is. Az E-vitamin a term�szetben igen elterjedt, t�bbek k�z�tt a magvak cs�r�j�ban, a toj�ss�rg�ban, a sal�t�ban tal�lhat� meg. A K-vitamint a b�lbakt�riumok termelik, ezenk�v�l a levelekben �s a magvak cs�r�j�ban halmoz�dik fel.

T�panyag-�sszet�tel

A sz�nhidr�tok fontos energiaforr�sok. A madarak a sz�nhidr�tot �ltal�ban a magokban tal�lhat� kem�ny�t�b�l nyerik. A mag fajt�ja meghat�rozza sz�nhidr�t-tartalm�t, a repcemag 21%-nyi sz�nhidr�tot tartalmaz, m�g a k�les 70%-nyit.

A lignin �s a cellul�z speci�lis sz�nhidr�tok, melyeket a magev� madarak elfogyasztanak. Ezek nem em�szthet�k �s tulajdonk�ppen rostok. A madarak t�bbs�ge �ltal�ban elt�vol�tja a mag rostok t�bbs�g�t tartalmaz� r�szeit, �s kutat�sok is kimutatt�k, hogy a madaraknak tulajdonk�ppen nincs sz�ks�g�k ezekre a t�panyagokra.

Egy teljes �rt�k� magos �trend valamennyi sz�ks�ges t�panyagot biztos�tja a mad�rnak. Emellett a madarak t�bbs�ge alkalmank�nt sz�vesen fogadja a l�d�s �teleket (pl. alma vagy r�pa). Ezek az �telek sok cukrot tartalmaznak.

Zs�rok

A zs�rok sok szempontb�l nagyon fontos t�panyagot jelentenek a madaraknak. El�sz�r is fontos energiaforr�st jelentenek a mad�rnak. A k�l�nb�z� magok zs�rtartalma elt�r. A legkisebb a k�les� (5%), a legnagyobb a repcemag� (48%).

Egys�gnyi t�meg� zs�r k�tszer annyi energi�t szolg�ltat, mint az ugyanolyan mennyis�g� sz�nhidr�t. �gy ha csak magas olajtartalm� magokat adsz madaradnak, k�nnyen elh�zhat. Ennek a vesz�lye f�leg akkor �ll fenn, ha bez�rva tartod, �s nem tud eleget mozogni.

A zs�rok a mad�r test�nek fontos �p�t�anyagai is. Az esszenci�lis zs�rsavak (pl. linol�n sav) olyan �sszetev�k, melyeket a mad�r szervezete nem k�pes el��ll�tani, �gy a t�panyag�nak tartalmaznia kell.

Azon madarak b�re, melyek nem kapj�k meg a sz�ks�ges linol�n savat, durva �s repedezett lesz. Ez a hi�nybetegs�g a kalitk�ban tartott madarakn�l ritk�n fordul el�, mivel a legt�bb mag gazdag linol�n savban.

V�g�l a zs�rok a zs�rban old�d� vitaminok (A, D, E �s K vitamin) old�szerei, ezek pedig elengedhetetlen�l sz�ks�gesek a madaraknak.

Feh�rj�k

A feh�rj�k seg�tenek abban, hogy a mad�r izmai, b�re, tollai �s cs�re j� �llapotban maradjanak. A mad�r ezen testr�szei els�sorban feh�rj�kb�l �p�lnek fel.

A madarak a feh�rj�ket a b�lrendszer�kben bontj�k alkot�elemeikre, az aminosavakra. N�h�ny aminosavat pedig m�juk k�pes m�s aminosavakk� �talak�tani. N�h�nyat viszont nem k�pesek el��ll�tani, ezeknek az eledelekben kell lenni�k.

A mad�r eg�szs�g�nek meg�rz�s�hez 10 aminosavra van sz�ks�g, melyek a k�l�nb�z� magvakban m�s-m�s mennyis�gben tal�lhat�k meg, ez�rt is fontos, hogy a mad�r komplett magkever�ket kapjon.

�sv�nyi anyagok

A mad�rnak sokf�le �sv�nyi anyagra van sz�ks�ge. A k�lcium nagyon fontos a norm�lis n�veked�shez �s a csontok szil�rds�g�hoz, valamint biztos�tja az izmok �s az idegek megfelel� m�k�d�s�t.

A foszfor szint�n er�s�ti a csontokat, de a mad�rnak el�g feleannyi foszfort fogyasztani, mint k�lciumot.

A j�d ugyancsak fontos �sv�nyi anyag, �s gyakran nincs benne a mad�r �trendj�ben, pedig mind hi�nya, mind pedig esetleges t�ladagol�sa eg�szs�g�gyi probl�m�kat okozhat.

A fentiek mellett a mad�r szervezet�nek sz�ks�ge van vasra �s r�zre is.

Vitaminok

Az emberekhez hasonl�an a madaraknak is sok vitamint kell fogyasztaniuk. Els�sorban A, D, E �s K vitaminra van sz�ks�g�k, valamint a B vitamincsal�d n�h�ny tagj�ra. N�h�ny fajnak C vitamint is kell fogyasztani.

V�z, V�z, V�z

Madarunk sz�m�ra mindenkor gondoskodni kell a tiszta iv�v�zr�l. Ez k�l�n�sen fontos a melegebb ny�ri h�napokban, amikor a mad�r v�zsz�ks�glete megn�. Az iv�v�z c�lj�ra mindig szobah�m�rs�klet� vizet haszn�ljunk, mert a t�l hideg v�z k�nnyen okozhat l�gz�szervi megbeteged�st, ami rekedts�ggel, a h�m madarakn�l az �nekl�k�pess�g elveszt�s�vel j�rhat. Az itat�ed�nyeket naponta alaposan mossuk ki, mert k�nnyen bealg�sodnak

A magev� madarak t�pl�l�ka csak minim�lis mennyis�g� vizet tartalmaz, �gy �lland�an folyad�kra van sz�ks�g�k. Kutat�sok kimutatt�k, hogy egy �tlagos t�rpepapag�j napi 3-5 ml vizet iszik meg.

A madarak a felesleges nitrog�nt h�gysav form�j�ban v�lasztj�k ki. A h�gysav feh�r krist�ly form�j�ban jelenik meg, �s nem old�dik v�zben. Ez�rt a madarak nem termelnek az eml�s�k�hez hasonl� vizeletet.

Sz�vesen hanc�roznak benne �s ha a kalitka ajtaj�ra szerelhet� speci�lis f�rdet�t tesz�nk, akkor m�g pocsoly�t sem fognak csin�lni.

Sokf�le mad�r megeszi a grit r�szecsk�it. Az oldhat� r�szecsk�k bizonyos �sv�nyi anyagok fontos forr�sai, a nem oldhat� r�szecsk�k pedig seg�tik a mad�r em�szt�s�t, de nagy mennyis�gben k�rosak lehetnek.

K�l�nleges sz�ks�gletek

A f�szekrak�s, toj�srak�s �s a kiscsib�k kikelt�se sok energi�t k�v�n. Egy zebrapinty p�ld�ul a teljes energia-bevitel 55%-�t egyetlen toj�s lerak�s�ra ford�thatja. Ezen id� alatt nem eszik t�bbet, hanem megpr�b�lja energiafelhaszn�l�s�t cs�kkenteni azzal, hogy nem mozog. Ilyenkor feh�rj�t is vesz�thet izmaib�l �s zsigereib�l. Hasonl� a helyzet a t�rpepapag�j eset�ben is, csak a toj�s kikel�se ut�n kezdenek el t�bbet enni, �s ekkor m�g t�bb energi�ra van sz�ks�g�k. Egy fi�k�it etet� h�m tests�ly�nak ak�r 10%-�t is elvesz�theti. Miut�n a fi�ka kirep�lt a f�szekb�l, a sz�l�k hamar visszanyerik s�lyukat.

N�v�sben l�v� fi�k�k

A pintyek �s a papag�jok csal�dj�ba tartoz� madarak nagyon gyorsan n�nek. A kikel�s ut�n �ltal�ban 48 �r�n bel�l s�lyuk a dupl�j�ra n�. A kan�rik �let�k els� 10 napj�n kel�si s�lyuk t�zszeres�t is el�rhetik. Ehhez a gyors n�veked�shez rengeteg energi�t kell bevinni�k, a fi�k�k a tests�lyhoz viszony�tva feln�tt t�rsaikn�l �tsz�r t�bbet esznek.

Sok magev� mad�r fi�k�ja eg�szen addig a f�szekben marad, am�g nem k�pes rep�lni. Ezeknek a fi�k�knak plusz folyad�kot kell kapniuk, hogy ne sz�radjanak ki.

A pintyek �s a papag�jok csal�dj�ba tartoz� fi�k�k az els� n�h�ny napban az anyjuk begy�ben termelt, feh�rj�ben gazdag tejet fogyasztj�k, �s k�s�bb is sok feh�rj�re van sz�ks�g�k.

A fi�k�k az els� h�napban t�bb lizint, metionint �s cisztint ig�nyelnek.

N�h�ny mad�rfaj, k�l�n�sen a t�rpepapag�jok nem sz�vesen fogadj�k a v�ltoz�sokat az �trendj�kben. Kutat�sok kimutatt�k, hogy ez �sszef�gg azzal, hogy a kirep�l�s el�tt hogyan t�pl�lt�k �ket. Azok a madarak, melyek sokf�le eledelt kaptak fi�kak�nt, kev�sb� lesznek v�logat�sak.

Tollv�lt�s

A tollazatv�lt�s id�szaka neh�z a mad�r sz�m�ra, �s ilyenkor k�l�n�sen sok aminosavra van sz�ks�ge, hogy k�nnyebben n�jenek az �j tollai. Ugyancsak seg�thet ebben az id�szakban, ha a mad�r C �s E vitamint kap.

Elh�z�s

A kalitk�ban tartott madarak k�r�ben az egyik legnagyobb probl�ma az elh�z�s. A hason lev� zs�rfelesleg nyomhatja a t�d�t, nehez�theti a l�gz�st, s�lyos esetben pedig az elh�z�s a mad�r �ltal�nos eg�szs�gi �llapot�t is ronthatja.

�ltal�ban a t�lt�pl�l�s vezet elh�z�shoz. A mad�r �gy tud vesz�teni s�ly�b�l, ha kevesebbet kap enni. Ilyenkor csak naponta k�tszer kapjon enni, ne hagyjuk el�tte az eledelt eg�sz napra. Ne felejtsd el, hogy ak�rcsak a legt�bb betegs�g, az elh�z�s is akkor gy�gy�that� legk�nnyebben, ha kor�n �szreveszed, �s r�gt�n megold�st keresel �s persze tal�lsz is.