A papag�jalak�ak (Psittaciformes) els� k�pvisel�i az eoc�n (55-36 milli� �ve, f�ldt�rt�neti �jkor-kainozoikum, harmadid�szak) korban jelentek meg. A kb. 360 fajt mag�ban foglal� mad�rrend tr�pusi �s szubtr�pusi, n�v�nyev� madarakat foglal mag�ban. Agyuk ar�nylag nagy, tanul� k�pess�g�k felt�n�, f�leg hangut�nz�s ter�n. M�ret�k �s alakjuk igen v�ltozatos. Fels� cs�rk�v�juk r�vid, t�b�l lefel� �vel �s mozgathat�an �zes�l a kopony�hoz, t�v�n b�rszer� viaszh�rtya bor�tja. K�t l�bujjuk el�re, kett� h�tra ir�nyul. M�sz�s k�zben cs�r�kkel is kapaszkodnak, t�pl�l�kuk gyakran l�bukkal emelik cs�r�kh�z. A faodvakban kikel� fi�k�k csupaszok vagy pelyhesek, f�szeklak�k. Ismertebb csal�djai:

L�rif�l�k csal�dja - Ausztr�li�ban, �j-Guine�ban, Polin�zi�ban �s Malaysi�ban �l� kis vagy k�z�pnagy papag�jok. Pl.: csukly�s l�ri

Kakaduf�l�k csal�dja - j� hangut�nz�, hossz� �let� fajok. T�bbs�g�k Ausztr�lia �s �j-Guinea lak�ja. K�z�pnagy, illetve nagy papag�jok. Pl.: nimfapapag�j.