A papagj megszeldtshez sok idõ s trelem kell. Ha fiatal korban kerl hozznk knnyebb a dolgunk, mg egy idõsebb pldnynl lehet, hogy minden trelem kevs. A madarak klnbsget tesznek az emberek kztt, teht, ha a madr knytelen gazdt cserlni az komoly megprbltatst jelent szmra. Ha egy embert mr elfogadott a madr, nem biztos, hogy egy msikat is elfogad, ezrt felelõtlenl ne vsroljunk madarat.
Egy jonnan beszerzett madr minden bizonnyal bizalmatlan lesz velnk szemben. Nagyon ritka az, hogy rgtn elfogadn az j gazdjt, ez szinte csak a fordul elõ. A frissen beszerzett madarat helyezzk minl elõbb az j helyre, melyet mr rkezse elõtt berendeztnk (homokot szrtunk az aljra, friss elesgrõl, vzrõl gondoskodtunk, stb), majd hagyjuk egy idõre magra, hogy megszokja j krnyezett. Nem clszerû viszont a madrnak az elsõ napokban viszonylag nagy, tgas elhelyezst biztostani, mivel ekkor mg meglehetõsen rmlt az j helytõl, nemigen mer majd a kalitban/volierben mozogni, nem mer majd az etetõ s az itatednyekhez kzeledni, ami szlsõsges esetben akr vgzetes is lehet. Teht ilyenkor viszonylag szûk elhelyezs javasolt, ahol a vizes s az elesges ednybe szinte beleti a csõrt. Ksõbb, ha mr jobban megszokott, akkor lehet szmra tgasabb elhelyezst biztostani. Hasonlan j, vagy jobb megolds az eredetileg tervezett elhelyezs ideiglenes szûktse is (pl. drthlval levlasztunk egy rszt a kalitbl/volierbõl), ekkor ugyanis a madr miutn mr megszokta az j helyt nem kerl t ismt j helyre (ami jabb stresszhelyzetet eredmnyez), hanem csak a mr megszokott helye bõvl. Az elsõ napokban csak enni-inni adjunk neki, de lehetõleg tartzkodjunk minl tbbet a kzelben. Ha nem mutatja a flelem jeleit, akkor mr beszlhetnk is hozz nhny szt. Mikor a madrhoz szlunk a hangunk nyugodt legyen, ez ltalban nyugtatlag hat rjuk, kis idõ mlva az rdeklõds jeleit is mutathatja, esetleg vlaszol is neknk. Tapasztalataim szerint nyugtatlag hathat a halk, lgy zene. Lehetõleg prbljunk "szertartsokat" kialaktani (pl. kszntsk a madarat minden alkalommal, mikor kzeltnk hozz), mert a madarak knnyebben szokjk meg a rendszeresen ismtlõdõ dolgokat. Ha a madr mr nyugodtan viselkedik a kzelnkben, akkor megprblhatjuk tellel knlgatni, ez lehetõleg valami csemege legyen, amit nagyon szeret. Ezt prbljuk elõszr csak a rcson keresztl adni neki, br nem biztos, hogy mer majd kzelteni, hiszen itt neki kell kezdemnyezni. Ha nem kzelt, de nyugodtan viselkedik, akkor prbljuk meg a kalitkba benylva kzvetlenl odaadni neki a csemegt. Az elsõ kontaktus nagyon lnyeges, ezrt erre klnsen figyeljnk oda. A knlt elesg legyen viszonylag nagy, hogy a madr azt a keznkben jl lssa, a kzeltst pedig egszen lassan tegyk meg. Ha elfogadta, akkor a keznket hzzuk vissza, mert szinte biztos, hogy megprbl eltvolodni. Ha a madr mr nyugodt a kzelnkben, de azrt az elesget huzamosabb prblkozs utn sem hajland elfogadni tõlnk, akkor prbljuk inkbb reggel knlgatni, mivel az reggel a madarak mindig hesek. Ha mr ismtelten elfogadja keznkbõl kzvetlenl telt, akkor megprblhatjuk botra csbtani (nem kzre!). Ha ott nyugodtan l, akkor mr a bot segtsgvel kiemelhetjk a helyrõl, megengedhetjk neki, hogy egy kicsit feldertse a szobt, stb. Vrjuk meg mg a madr kzelt hozznk! Ha ez bekvetkezett, tegynk gy, mintha semmi nem trtnt volna. Ha madrral foglalkozunk a mozgsunk legyen mindig nyugodt, a hirtelen mozdulat csak kros lehet. A madr bizalma felnk gy naprl-napra nagyobb lesz. Egy idõ utn megprblhatjuk megrinteni a madarat (pl. knlgats utn), s lassan megsimogatni a fejt. A madarak nagyon szeretik, ha a tarkjukat vakargatjk. Ezutn mr megprblhatjuk nem a botra, hanem kzre csbtani a papagjunkat. Ha a madr kzre l, akkor elfogadott bennnket. Minden madr kln jellem. A beszoktatsnl, szeldtsnl, mindig figyeljk a madr reakciit. Ha mr egy "lpcsõt" jl vesz a madr, akkor prblkozzunk a kvetkezõvel. Ha flnk madrral foglalkozunk, akkor soha ne magasodjunk a madr fl. A madr minimum szemmagassgban legyen, vagy feljebb. Ne nzzk meredten a madarat, az idegestheti. Prbljunk nemtrõdm viselkedst mutatni a foglalkozs kzben. Knlgats kzben pl. nzelõdhetnk, vakarzhatunk, sthatunk, stb, hogy a madr ne rezze azt, hogy r figyelnk. A csemege csak "vletlenl" van a keznkben s - mit ad isten? - ppen fel nyjtottuk. Hozzrni eleinte ne akarjunk ksõbb is csak knlgats kzben.
Ha a madarunkat kiengedtk a kalitbl valsznûleg vissza fog menni magtl is. Ne adjunk neki mshol enni, csak a megszokott helyn, gy, ha ms nem, az hsg vissza fogja csbtani. Ha ezt az idõt nem tudjuk kivrni, a szoksos knlgatssal prblkozhatunk. Ha a madr msik helyisgbe replt t, akkor ott stttsnk el, mg a helyn csinljunk tbb fnyt - a madarak szvesebben tartzkodnak a vilgosabb helyen. A madr megfogsra csak a vgsõ esetben szortkozzunk. Ekkor a nagyobb fajok esetben vdekezznk kesztyûvel a cspse ellen. A megfogsnl akkor jrunk el kmletesen, ha azt hatrozottan, gyorsan csinljuk.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
