Szrmazsi hely: Kanri szigetek Az 1400-as vek vgn a spanyol hdtk hoztk be elszr shazjbl, a Nyugat-Afrika partjai kzelben fekv Kanri-szigetcsoportrl. Tekintettel a kanri kellemes nekre, eleinte csupn a hm egyedek kerltek a kontinensre, gy a szaportsukrl sz sem lehetett. Ezrt egy-egy madr rtke igen magas volt. Ksbb nstnyeket is hoztak, s elkezdtk ket szaportani.
Tarts, tenyszts: Az immr 500 esztends cltudatos tenyszts eredmnyekppen a madr hangja is jelentsen megvltozott. Ma mr jl megklnbztetheten beszlhetnk hangosan, nyitott csrrel nekl, gynevezett "csapper" madarakrl, amelyeknek neke csattog, trillz, valamint csukott csrrel nekl gynevezett "roller" madarakrl, amelyeknek hangja halk, fojtott, gurgulz. A kanrimadrnak ltalban csak a hm egyedei nekelnek. Az neklsi kpessg fggetlen a madr szntl, alakjtl, st olykor esetleges kllemi hibitl is.
A sznre val tenysztsnl clknt a tenysztk kifejezetten a megfelel sznre helyeztk a hangslyt, ez volt az elsdleges szempont. A madr eredeti, vad formjnak hta srgszld, szrks tollakkal keverve, melle s hasa zldessrga, amely htrafel citromsrgba megy t, szrnyai s farka fekets szn. Mra mr megjelentek ms sznek is, gymint a fehr, az albn, srga, narancssrga, piros, elefntcsont szn, szablyos s szablytalanul foltos egyedek is.
Alak szerint vannak fodrosok, pposok, trpe kanrik, ris kanrik, kontyosak, s lizard (gyk) kanrik, amelyek tollazata a gyk pikkelyezettsgre emlkeztet. A kanrimadr nem klt folyamatosan. A kltsi szezon kezdete ltalban mrcius-prilis s tart jliusig, esetleg augusztus elejig. Ez idszak alatt 2-3 fszekalj nevelkedik fel. Ekkor a fszket el kell tvoltani, hogy az szi vedls idejre a fikk mr el legyenek vlasztva. Az elvlasztott fikknak mg krlbell kt htig adjunk naponta lgyelesget is. A fiatalokat clszer nagyobb kalitkban vagy szobai rpdben elhelyezni. Amelyik fiatal 6 hnapos korig nem kezd el fgylni, szinte biztosra vehet, hogy toj. |
|

| |