Le�r�sa: E fajnak h�rom alfaja van, melyek k�z�l kettõ �ltal�nosan elterjedt mad�rteny�sztõ k�r�kben. Sz�nes �br�nk a k�z�ns�ges rozella tollruh�j�t mutatja. Ennek fekete h�ttollai s�rga sz�nnel szegettek. A test als� r�sze pedig z�ldess�rga. Viszont a d�szes rozella (Platycercus e. ceciliae) h�ttollai �s a test als� r�sze is eg�szen s�rga. E k�t alfajt sokszor keresztezt�k m�r egym�ssal, �gy ritk�n tal�lunk egy-egy tiszta d�szes rozell�t. Hossza 300-380 mm. A nõst�ny fak�bb.

Haz�ja: eredetileg a ny�lt szavann�k lak�ja volt. Kelet Ausztr�lia ben�pes�l�s�vel p�rhuzamosan megtelepedett az ember k�zel�ben is. Az erdõirt�s k�vetkezt�ben elterjed�si ter�lete megnõtt. Igazi kult�rmad�r lett. Canberra �s Sydney parkjaiban is otthonos.
A k�lt�si idõn k�v�l kisebb-nagyobb csapatokba verõdve j�rnak �lelem ut�n. T�pl�l�kuk magvak, gy�m�lcs�k �s rovarok. Gabonaf�ldeken tetemes k�rt okoznak. Az alm�t �s k�rt�t k�l�n�sen szeretik. Ezzel szemben gyommag- �s rovarpuszt�t�sukkal sok hasznot is hajtanak. Ez�rt a telepeseknek elt�rõ a v�lem�ny�k a rozella haszna �s k�ra fel�l.

Viselked�se: az eddig t�rgyalt laposfark� papag�jokkal ellent�tben a Platycercus fajok tudnak cs�ny�n rik�csolni is. M�s papag�jfajokkal �s saj�t faj�val �sszef�rhetetlen.

K�lt�s: a leggyakrabban teny�sztett laposfark�ak egyike. �vente k�tszer is k�lt. Nagys�g�hoz viszony�tva ar�nylag kis kalick�ban is k�lt, helyig�nye teh�t nem olyan nagy, mint a t�bbi laposfark��. J�l b�rja a hideget. A szabadban is teleltethetõ, de ilyenkor sz�ks�ges, hogy a szabad volierhez egy z�rt, sz�ltõl �s csapad�kt�l v�dett helyis�g is csatlakozz�k, amelyben az �jszak�t t�ltik. Hossz� �letû mad�r, �s sok�ig term�keny. Irodalmi adatok szerint egy rozellap�r 30 �vig k�lt�tt, �s �vente 2 f�szekaljat nevelt fel. Sokat f�rdik, ar�nylag k�nnyen k�lt. A k�lt�sre be�ll�tott p�r legal�bb 2 �ves legyen. Ha szabad volierben k�ltet�nk, �prilis k�zepe elõtt ne kapjanak od�t. Od�m�ret: 20-25 cm alapter�let, 40 cm magass�g �s 7-8 cm r�pny�l�s, mely az od� tetej�tõl 10 cm t�vols�gra legyen. A h�m begy�bõl eteti a toj�t. A toj�ssz�m 5-7. A toj� 22-24 napig kotlik. A h�m naponta n�h�nyszor az od�n k�v�l eteti nõst�ny�t. A rozella �rz�keny a kontrollra. A fi�k�k lassan nõnek, de az �regek m�g 2-3 h�tig etetik õket. �n�ll�v� v�l�suk ut�n a fiatalokat tan�csos az �regekt�l elk�l�n�teni. A fiatalok a n�st�nyn�l is fak�bb sz�nûek.

T�pl�l�suk : nagys�gukhoz viszony�tva keveset esznek. Magvak k�z�l: napraforg�mag, zab, b�za, f�nymag, k�les, kev�s kendermag, mindez sz�razon �s cs�r�ztatva, f�leg a melegebb �vszakokban. Sok z�ldeledel: sal�ta, ty�kh�r, a gy�m�lcsf�k �s f�zf�k vessz�i. A fi�k�k felnevel�s�hez adjunk sok alm�t, k�rt�t, s�rgar�p�t �s pisk�t�t.