A madarak osztlyn bell a papagjok egy jl elhatrolhat rendet alkotnak. Jelenleg kb. 330 lõ faj alkotja a papagjok rendjt. A papagjokra jellemzõ a csõr s a lb alkata. Csõrk a ragadoz madarakhoz s a baglyokhoz hasonlt melyet az lelem megszerzsn kvl kapaszkodsra is hasznlnak. A lbuk fogszerszm, az elsõ s a negyedik ujjuk htrafel, a msodik s harmadik elõre ll. Sok faj elg gyesen tudja hasznlni a lbt. A legtbb papagj trsasgban lõ madr, egyes fajok igen nagy kolnikat alkotnak. Nagy rszk kimondottan fn lak, ezrt erdõs vidken lnek, vannak azonban szp szmmal fves pusztasgban lõ fajok is. ltalban j replõk, kivve a fldn lõ bagolypapagjt. Eurpn kvl minden fldrszen megtallhatak. A papagjok a legrtelmesebb madrfajok kz tartoznak, kedvessgket, szeldsgket az ember mr korn megismerte. Emberi krnyezetben jl tarthatak, az embert elfogad, szeretetre mlt, kedves trs vlik belõlk.
A papagjokra jellemzõ a csõr s a lb alkata. Csõrk a ragadoz madarak s a baglyok csõrhez hasonlt. A csõr mindkt kvja, de klnsen a felsõ erõsen hajlott, sokkal erõsebben, mint a ragadoz madarak, magasabb s rvidebb is. A csõr felsõ tvn egy puha bõr, az gynevezett viaszhrtya tallhat, amely krlveszi az orrnylsokat. A bõr felsõ kvja a koponyval zletet kpez , amirt is egy kiss felfel is emelhetõ. A lbujjak kzl a harklyhoz hasonlan az elsõ s a negyedik htrafel, a msodik s harmadik elõre ll. A papagj lba fogszerszm . A vastag s hsos nyelv vagy puha, vagy szaruval bevont, amely gyakran csak a nyelv hegyre korltozdik. Az ecsetnyelvû papagjoknl a nyelv hegye ecsetszerûen van kikpezve. A papagj feje testhez viszonytva igen nagy s vastag. A bagolypapagj kivtelvel szrnyuk jl fejlett. 12 kormnytollbl ll farkuk lehet rvid, de lehet igen hossz is.
A legtbb papagj trsasan lõ madr, egyes fajok sok egyedet szmll kolnikban kltenek. A legtbb faj, legalbb a kltsek lezajlsa utn, nagy csapatokba egyesl s nagy tvolsgra is elvndorol lelem utn.
A papagjok nagy rsze kimondottan fn lak, ezrt erdõs vidkeken lnek. Vannak azonban szp szmmal olyan fajok is (pl. ausztrliai laposfark papagjok), amelyek a fves rtek laki. Ezek a fldn is gyesen s gyorsan mozognak, klnbzõ fûflk termst fogyasztjk. Ms fajok a hegysgekben jelentõs magassgig, nemegyszer az rk h hatrig felhatolnak (pl. a kea).
A papagjok nemcsak j replõk, hanem gyakorlott kapaszkodk is, ehhez csõrket is ignybe veszik.
A legtbb papagj nvnyevõ. A kisebb fajok fûflk s ms nvnyek magvait eszik, de bogykat is fogyasztanak. A nagyobb fajok inkbb gymlcsevõk, sokszor az igen kemny hj termseket is elõszeretettel fogyasztjk. Az ecsetnyelvû Lrik puha, lds gymlcsket, a fk kifoly des nedvt s a virgok nektrjt fogyasztjk, melyek felvtelhez nyelvk klnsen alkalmas.
Valamennyi papagj szigor egynejûsgben l, s ltalban faodvakban fszkel. A fajok jelentkeny rsze tojsait minden ceremnia nlkl egyszerûen az od fenekre rakja. Ms fajok pl. az Agapornisok, fszkelsi anyagot is hordanak az odba, s abbl vagy lapos mlyedst ksztenek, vagy boltozott fszket ptenek. Vannak papagjok, melyek sziklahasadkokban, vagy fldi lyukakban fszkelnek. A harklypapagjok a termeszek ptmnyeit veszik ignybe. Kivtelt kpez a bartpapagj, amely fra pt gallyakbl terjedelmes fszket, oldalt nyl bebjlyukkal. Az ausztrliai fldi papagj a talaj sekly mlyedseibe rakja tojsait. A kisebb fajok vente 2-3-szor kltenek, a nagyobbak csak egyszer. A nagy fajok tojsszma 2, a kisebbek 6-8 is lehet. A tojsok szne mindig fehr. A kotlsi idõ 16-28 nap. A fikk csupaszon s vakon kelnek ki, de hamarosan bebortjk a tmtt, szrke pihk.
A legtbb faj hangja kellemetlen, gyakran flhasogat rikcsols. Az ausztrliai laposfark papagjoknak kellemes az neke. Ismeretes a papagjok hangutnz kpessge.
A papagjok õsidõk ta a madrtart emberek kedvencei voltak. A legtbb fajnak sznpomps tollazata van, beszdre tanthatk, polsuk ltalban gondot nem okoz, sokig lnek. Sok faj arnylag knnyen klt fogsgban.
|