A papag�jokra jellemzõ a csõr �s a l�b alkata. Csõr�k a ragadoz� madarak �s a baglyok csõr�hez hasonl�t. A csõr mindk�t k�v�ja, de k�l�n�sen a felsõ erõsen hajlott, sokkal erõsebben, mint a ragadoz� madarak�, magasabb �s r�videbb is. A csõr felsõ t�v�n egy puha bõr, az �gynevezett viaszh�rtya tal�lhat�, amely k�r�lveszi az orrny�l�sokat. A bõr felsõ k�v�ja a kopony�val �z�letet k�pez , ami�rt is egy kiss� felfel� is emelhetõ. A l�bujjak k�z�l a hark�lyhoz hasonl�an az elsõ �s a negyedik h�trafel�, a m�sodik �s harmadik elõre �ll. A papag�j l�ba fog�szersz�m . A vastag �s h�sos nyelv vagy puha, vagy szaruval bevont, amely gyakran csak a nyelv hegy�re korl�toz�dik. Az ecsetnyelvû papag�jokn�l a nyelv hegye ecsetszerûen van kik�pezve. A papag�j feje test�hez viszony�tva igen nagy �s vastag. A bagolypapag�j kiv�tel�vel sz�rnyuk j�l fejlett. 12 korm�nytollb�l �ll� farkuk lehet r�vid, de lehet igen hossz� is.

A legt�bb papag�j t�rsasan �lõ mad�r, egyes fajok sok egyedet sz�ml�l� kol�ni�kban k�ltenek. A legt�bb faj, legal�bb a k�lt�sek lezajl�sa ut�n, nagy csapatokba egyes�l �s nagy t�vols�gra is elv�ndorol �lelem ut�n.

A papag�jok nagy r�sze kimondottan f�n lak�, ez�rt erdõs vid�keken �lnek. Vannak azonban sz�p sz�mmal olyan fajok is (pl. ausztr�liai laposfark� papag�jok), amelyek a f�ves r�tek lak�i. Ezek a f�ld�n is �gyesen �s gyorsan mozognak, k�l�nb�zõ fûf�l�k term�s�t fogyasztj�k. M�s fajok a hegys�gekben jelentõs magass�gig, nemegyszer az �r�k h� hat�r�ig felhatolnak (pl. a kea).

A papag�jok nemcsak j� rep�lõk, hanem gyakorlott kapaszkod�k is, ehhez csõr�ket is ig�nybe veszik.

A legt�bb papag�j n�v�nyevõ. A kisebb fajok fûf�l�k �s m�s n�v�nyek magvait eszik, de bogy�kat is fogyasztanak. A nagyobb fajok ink�bb gy�m�lcsevõk, sokszor az igen kem�ny h�j� term�seket is elõszeretettel fogyasztj�k. Az ecsetnyelvû L�rik puha, l�d�s gy�m�lcs�ket, a f�k kifoly� �des nedv�t �s a vir�gok nekt�rj�t fogyasztj�k, melyek felv�tel�hez nyelv�k k�l�n�sen alkalmas.

Valamennyi papag�j szigor� egynejûs�gben �l, �s �ltal�ban faodvakban f�szkel. A fajok jelent�keny r�sze toj�sait minden cerem�nia n�lk�l egyszerûen az od� fenek�re rakja. M�s fajok pl. az Agapornisok, f�szkel�si anyagot is hordanak az od�ba, �s abb�l vagy lapos m�lyed�st k�sz�tenek, vagy boltozott f�szket �p�tenek. Vannak papag�jok, melyek sziklahasad�kokban, vagy f�ldi lyukakban f�szkelnek. A hark�lypapag�jok a termeszek �p�tm�nyeit veszik ig�nybe. Kiv�telt k�pez a bar�tpapag�j, amely f�ra �p�t gallyakb�l terjedelmes f�szket, oldalt ny�l� beb�j�lyukkal. Az ausztr�liai f�ldi papag�j a talaj sek�ly m�lyed�seibe rakja toj�sait.
A kisebb fajok �vente 2-3-szor k�ltenek, a nagyobbak csak egyszer. A nagy fajok toj�ssz�ma 2, a kisebbek� 6-8 is lehet. A toj�sok sz�ne mindig feh�r. A kotl�si idõ 16-28 nap. A fi�k�k csupaszon �s vakon kelnek ki, de hamarosan bebor�tj�k a t�m�tt, sz�rke pih�k.

A legt�bb faj hangja kellemetlen, gyakran f�lhasogat� rik�csol�s. Az ausztr�liai laposfark� papag�joknak kellemes az �neke. Ismeretes a papag�jok hangut�nz� k�pess�ge.

A papag�jok õsidõk �ta a mad�rtart� emberek kedvencei voltak. A legt�bb fajnak sz�npomp�s tollazata van, besz�dre tan�that�k, �pol�suk �ltal�ban gondot nem okoz, sok�ig �lnek. Sok faj ar�nylag k�nnyen k�lt fogs�gban.