Kk cinege (Parus caeruleus) | Elterjeds: Eurpban, szak-Afrikban s Elõ-zsiban klt. Haznkban mindenfel elterjedt, ahol fszkelsre megfelelõ helyet tall.
Fszkelõhely: Elsõsorban az idõsebb lomberdõket kedveli. Minden olyan lõhelyen klt, ahol a szncinege is megtallhat. Kisebb szmban megtelepszik gymlcssben, vrosszli kertben, parkban s rtren is.
Kltsi idõ: Az elsõ tojsokat prilis elejn, ltalban nhny nappal korbban rakja mint a szncinege. Egy-egy terleten a prok egyszerre kezdik a kltst. A populci kisebbik rsze mjus vgn, jnius elejn msodszor is klt.
Fszkels: A szn- s a kk cinege kzs lõhelyn a fszkelsi helyekrt s bizonyos esetekben a tpllkrt is versenghet. A fszkelsi helyrt folytatott harcot cskkenti az, hogy a kk cinege, kisebb termetnl fogva, a szûkebb nyls odt is kpes elfoglalni. Ha teheti, magasabban elhelyezkedõ odt vlaszt. A kevs gykr- s fûszl alapra sok mohbl ptett, szõrrel blelt, 6-9 cm magas fszket a toj pti. A hm is hord fszekanyagot, de azt a toj pti be. A tojsok szma 6-14, kivtelesen 15 is lehet. Ritkn az is elõfordul, hogy kt toj azonos fszekbe rakja tojsait. Ilyen esetben a tojsszm az emltettnl nagyobb. A toj 14 napig li a tojsokat. Hideg, esõs tavaszokon 20-21 napos kotls is lehetsges. A fikk 18-22 napig maradnak a fszekben, ezalatt mindkt szlõ tpllja õket.
Tpllkozs: Tpllkozhelyei s tpllka is erõsen hasonlt a szncineghez. A kltsi idõben szinte kizrlag lepkehernykkal (tlgy-ilonca, kis tliaraszol, fsûscsp bagolylepke fajok) s a pkokkal (zld keresztespk, kalitpk s karolpk) tpllkozik. Esetenknt elfog nhny poloskalrvt, lsznyogot, brsonylegyet s bogarat is. Kisebb termete miatt tbbet tartzkodik a vkonyabb gallyakon, ahol a szncinegt ritkbban figyelhetjk meg. A szn- s bartcineghez kpest tbbszr keresi s fogyasztja tpllkt az gakon httal lefel fggeszkedve. Õsszel s tlen ms cinegefajokkal egytt vegyes csapatokban kborolva keresi lelmt. Ilyenkor a szncineghez hasonlan petket, pajzs- s levltetveket, bogarakat, pkokat s nvnyi termseket fogyaszt.
llomnynagysg: Mindenfel gyakori. A kltõ prok hektronknti szma ltalban kevesebb, mint a szncineg.
Vonuls: lland, illetve kborl madr. Tlen a szn- s a bartcinegkkel, kirlykkkal, csuszkkkal s fakuszokkal vegyes csapatokban kltõterlete kzelben kborol. Gyakran megfigyelhetjk ndasokban is.
Vdelem: Erdõ- s mezõgazdasgi jelentõsge nagy, mivel tpllkban tmegesen szerepelnek a klnbzõ rovarkrtevõk. A korszerû gazdlkodsban egyre kiterjedtebben alkalmazott biolgiai vdekezs fontos tnyezõje lehet. A termszetes fszkelõhelyek hinyban mestersges odkkal telepthetõ. A kk cinege legszvesebben a 26-28 mm tmrõjû bejrnylssal elltott odt foglalja el. A hazai llomny egszben nem veszlyeztetett. Esetenknt a pele, a menyt vagy az erdei sikl elpusztthat egy-egy fszekaljat, de ez a fszkelõk szmt lnyegesen nem befolysolja. A tli idõszakban gyakran keresi fel a madretetõket. Szvesen fogyasztja a kihelyezett napraforgt, tkmagot, szalonnabõrkt vagy faggyt. |