|
PAPAGÁJALAKÚAK
(PSITTACIFORMES) |
|
|
|
rendje |
|
|
|
|
|
Trópusi és szubtrópusi területek színpompás tollazatú növényevő madarai. Nagyméretű agyuk van, de fejlett kognitív képességeikért szemben más madarakkal nem elsősorban az előagy felelős. Nagyságuk, alakjuk igen változatos. Felső csőrkávájuk rövid, tőből lefelé ível és mozgathatóan ízesül a koponyához, az orrnyílások környékét bőrszerű viaszhártya borítja. Két lábujjuk előre, kettő hátra irányul. Mászás közben csőr ükkel is kapaszkodnak, táplálékukat gyakran lábukkal emelik csőrükhöz. Zárt üregben, faodvakban költenek. Fiókáik csupaszon vagy pelyhesen bújnak ki a tojásból, fészeklakók. Európában és Észak-Amerikában nem fordulnak elő, de sok fajuk közkedvelt díszmadár. Ismertebb díszmadarak a hullámos papagáj (Melopsittacus undulatus), törpepapagáj (Agapornis) fajok (pl. Fischer törpepapagály  ), arapapagáj (Ara) fajok (pl. jácint ara ), sárgabóbitás kakadu (Cacatua galerita), nimfapapagáj (Nymphicus hollandicus ) és a jákópapagáj (Psittacus erythacus). |
| |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
