Papagájok a világban
A papagájalakúak (Psittaciformes) első képviselői az eocén (55-36 millió éve, földtörténeti újkor-kainozoikum, harmadidőszak) korban jelentek meg. A kb. 360 fajt magában foglaló madárrend trópusi és szubtrópusi, növényevő madarakat foglal magában. Agyuk aránylag nagy, tanuló képességük feltűnő, főleg hangutánzás terén. Méretük és alakjuk igen változatos. Felső csőrkávájuk rövid, tőből lefelé ível és mozgathatóan ízesül a koponyához, tövén bőrszerű viaszhártya borítja. Két lábujjuk előre, kettő hátra irányul. Mászás közben csőrükkel is kapaszkodnak, táplálékuk gyakran lábukkal emelik csőrükhöz. A faodvakban kikelő fiókák csupaszok vagy pelyhesek, fészeklakók. Ismertebb családjai:
Lórifélék családja - Ausztráliában, Új-Guineában, Polinéziában és Malaysiában élő kis vagy középnagy papagájok. Pl.: csuklyás lóri
Kakadufélék családja - jó hangutánzó, hosszú életű fajok. Többségük Ausztrália és Új-Guinea lakója. Középnagy, illetve nagy papagájok. Pl.: nimfapapagáj.
|